4p

Európában a magyar főváros az elsők között volt, ahol villamosvasút közlekedett.

1887. november 28-án délután fél háromkor indult el az első budapesti villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A világ első közforgalmú közúti villamosvasútját alig hét évvel korábban, 1881-ben adták át a forgalomnak, az akkor önálló közigazgatású, Berlin melletti Gross-Lichterfelde-ben. Az első budapesti villamost a Siemens-Halske cég szállította. Az eredetileg nyári üzemre kialakított, nyitott járműveket beüvegezték és kályhával látták el. A két, zöldre festett kocsi 1 kilométer hosszú, 1000 milliméter nyomtávú, egyvágányú pályán közlekedett, sebességüket óránként 10 kilométerben korlátozták, az Oktogonon pedig csak lépésben haladhattak. A Siemens cég itt próbálta ki az úgynevezett alsóvezetékes rendszert, amelyet azután 1924-ig használtak Budapesten.

A nagykörúti villamos és kis kocsiszínje a Nyugati pályaudvar előtt. (forrás: iho.hu)

Az első normál, 1435 milliméter nyomtávú pályát 1889. július 30-án helyezte üzembe az 1888-ban alakult Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) társaság. A járat az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren, a Stáció (ma: Baross) utcán át a Köztemető útig (Orczy térig) közlekedett, és hamarosan a Podmaniczky utcán is villamos járt. A BVVV a nagykörúti próbavasút helyére is normál nyomtávú vonalat épített. Ezt később a Kerepesi útig (ma: Rákóczi út), majd az Üllői útig hosszabbították.

1894-től a Budapesti Közúti Vaspálya Társulat (BKVT), amelynek már 1873-tól előjogai voltak vaspályák (lóvasút) létesítésére nekikezdett a lóvasutak villamosításának, mert a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál, az utolsó lóvasutat - a margitszigeti kivételével - 1898-ban villamosították. A két társaság rivalizálásnak köszönhetően kiépült az összefüggő fővárosi villamoshálózat, a BKVT vonalai páratlan, a BVVV vonalai páros számokat kaptak. A konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt egészen 1918-ig, amikor a vállalatokat köztulajdonba vették és egyesítették, Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) néven. 1923-ban az autóbuszüzem és a BEVV egyesítésével megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), a "beszkárt".

Az első budapesti villamos az Oktogonnál, az északi megállóban. (forrás: iho.hu)

A második világháború után a villamoshálózat többé-kevésbé a háború előtti állapotba tért vissza, de a kisforgalmú vonalakat megszüntették. 1949-ben állami intézkedésre a villamosüzemet a Fővárosi Villamosvasút (FVV) nevű utódcég vette át. A metróépítés majd két évtizedes késlekedése miatt a villamosokra fokozott teher hárult. A kiöregedő típusok helyére a Ganz gyár által kifejlesztett UV villamos lépett, amelynek első kocsija 1956 áprilisában állt forgalomba a kettes villamos vonalán. 1979-ben, miután a Ganz abbahagyta a villamosgyártást, az 1968-ban alakult Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) cseh Tatra T5C5 típusú villamosokat szerzett be, 2001-ben pedig használtan vett Németországból "ex-hannoveri" villamosokat. A Budapest közlekedését öt évtizeden keresztül meghatározó UV villamosok utolsó példánya 2007. augusztus 20-án "vonult nyugdíjba".

1970-ig a villamosközlekedés volt az uralkodó Budapesten, majd a 2-es illetve 3-as metró megépülése után fokozatosan háttérbe szorult, több a metróval párhuzamos - Váci úti, Thököly úti és a Rákóczi úti - vonalat megszüntettek. A magyar gyártmányú Ganz csuklós villamosokat, amelyek 1978 óta futottak Európa legforgalmasabb villamosvonalán, a Nagykörúton, 2006-ban a Siemens cég Combino Supra villamosai váltották fel. A járművek akkor a világ leghosszabb egyterű villamosai voltak a maguk 54 méteres hosszával. Ezt a rekordot a szintén Budapesten 2016-ban forgalomba állt CAF Urbos villamosok vették át, a spanyol járművek két méterrel hosszabbak, és az 1-es villamos vonalára kerültek.

Ma meg már ez a helyzet. Combino villamos a körúton, a Nyugati pályaudvar megállójában. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A villamoshálózatot az 1980-90-es években fejlesztették tovább az 1-es villamos kiépítésével és fokozatos meghosszabbításával, amely 2000-ben elérte a Rákóczi hidat (akkor Lágymányosi híd). 2014-2015-ben folytatták dél-budai meghosszabbítását a Fehérvári útig. Továbbépítése az Etele térig 2017-18-ban valósul meg. 2014-ben kezdték a széttagolt budai villamosvonalak észak-dél irányú egységesítését, amellyel átszállásmentes kapcsolatot építettek ki. A budai fonódó villamoshálózat 2016-ra készült el több villamosjárat egyesülésével.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!